Diósd az egyik legrégebben lakott település Magyarországon.

Diósd egyike legrégebben lakott településeinknek. Északról Törökbálint, nyugat-délnyugatról Érd, délkelet-keletről Budapest határolja. Ma több mint 9000 fő városunk lélekszáma.

Diósd elnevezése a dióra vezethető vissza, és a 18. században az itt élő rácok is diónak, Oras-nak nevezték. Területéről gazdag újkőkori, rézkori, bronzkori, római kori régészeti leletanyagok kerültek elő.

Diósd; a fotó forrása: Civertan

Diósd említésével először a 18. században találkozunk, az azt megelőző időszak századaiban egy-egy legendában, krónikában újra és újra előbukkan településünk, hol Diod, hol pedig Dyod, Gyog, Gyod, Gyogh falu névvel. A legkorábbi adat a X. század elejére utal, melyet III. Béla király jegyzőjének latin nyelvű művében a GESTA HUNGARORUM-nak, Magyar-rév című fejezetében találunk meg…

Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom.

A diósdi templom és községháza az 1890-es évek végén, forrás: diosd.hu

A település a török időkben elpusztult, későbbi benépesítésekor szerbek és németek érkeztek ide. A szerbek később beolvadtak a nagyobb számú német közösségbe, amely máig megőrizte települése német nevét: Orasch.

A falu környékén egykor szőlőültetvények voltak, és a helyi gazdák úgynevezett szőlőszobákban tartották a szőlőt késő tavaszig, hogy a budapesti piacokon jó áron adhassák el. A szüret időpontját a Hegyközség jelölte meg. A férfiak ilyenkor arra is szakítottak időt, hogy egymást látogatva kóstolgassák a másik gazda borát és átbeszélték a szüret várható eredményét.

Diósd dinamikusan fejlődő kistelepülés. Nemcsak a "tősgyökeres" lakosok, hanem a mostanában ide költözők is egyre mélyebben érdeklődnek városunk múltja iránt. Már nem elégednek meg azzal, hogy "Diósd hagyományosan sváb település", hanem többet szeretnének tudni.

Polgármesteri ciklusok:

• 1990–1994. I. Képviselő-testület, polgármester: Hermann Ferenc (független) 
• 1994–1998. II. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
• 1998–2002. III. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
• 2002–2006. IV. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
• 2006–2010. V. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
• 2010–2014. VI. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
• 2014–2019. VII. Képviselő-testület, polgármester Bogó László Ignác (független)
• 2019-től VIII. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (Diósdiak a Városért Egyesület) 

A település múltjával, hagyományaival a választott vezetők és a lakosok is behatóbban kezdtek foglalkozni. Hermann Ferenc, Diósd első polgármestere által elindított folyamatok napjainkra értek be. A falu műemlékeinek restaurálása, felújítása megkezdődött, méltó emléket állítottak a II. világháború áldozatainak. A falu belsejének csinosodását, szobrainak gyarapodását a város jelenlegi polgármestere, Spéth Géza is szívügyének tartotta. Barátság kút épült a kitelepítettek emlékére, elkészült a falumúzeumként működő Tájház, mely gyakran ad otthont színvonalas rendezvényeknek. Az 1848-as forradalom 150. évfordulójára az egykori diósdi nemzetőrök is emlékművet kaptak.

Az évek során Diósd lakossága rohamosan fejlődött. 1960-ban 1434, 1970-ben 2233, 1980-ban 3304, 1990-ben 3653, 1996-ban 4661 fő volt Diósd népessége; a 2000. évben községünk lakossága meghaladta az ötezret. A lakosság növekedésével párhuzamosan épültek a házak és a lakások. A nagyarányú parcellázások még Demény János több mint két évtizedes (1957-1978) tanácselnöksége idején kezdődtek. Főként hétvégi üdülőtelkeket alakítottak ki. Nyaranta hétvégeken 10 ezernél több ember (lakos és üdülő) tartózkodik Diósdon. Már 1969-ben Üdülőtelepi Bizottság is alakult. Annyira beépült Diósd, hogy 1973 óta nincsen külterülete. Fejlődött a csapágygyár, épült iskola, könyvtár, több kilométernyi úthálózat, lakótelep. A fejlődés folytatódott Hermann Ferenc és Nagy István tanácselnöksége alatt.

A Diósdi Csapágygyár épületei, forrás Civertan

1989-ben partnerkapcsolat jött létre az akkori NSZK-beli Alsbach-Hähnleinnel. A két település mindennapjai, múltja és jelene megismerésén túl kulturális híd is létrejött. A német testvérváros mellett más partnerekkel is kapcsolatot alakított ki Diósd. Alább ismertetem őket.

Diósd testvérvárosai:

1989. Alsbach-Hähnlein (Németország, egykori NSZK)

2004. Cieszanów (Lengyelország)

2006. Marosvécs (Erdély)

2014. Nagygejőc (Kárpátalja)

2016. Érsekkéty (Felvidék)

A rendszerváltozással szellemi pezsgés indult a községben. Önszerveződő csoportok jöttek létre. 1990-ben helyi újságot jelentettek meg Diósdhéjban címmel. 1995-ben a Rádió és Televízió Múzeum nyitotta meg kapuit a magyar rádiózás 70. évfordulójára. (Itt tekinthető meg a Nobel-díjas fizikus Békésy György emlékszobája, a technikatörténeti kiállítás részeként.)

A település rohamos fejlődését mutatja, hogy Diósd 2012-ben nagyközségi, majd 2013-ban városi rangot kapott.

Forrás:

diosd.hu

diosdfa.hu

Felső kép: fotó forrása: mons.wikimedia